Idézet a cikkből:

H.Richárd (24) ügyet sem vet a rokkanthelyet jelző táblára, sőt egyszerre két helyet foglalt el.

- Folyton rohanok, ezért a bejárathoz minél közelebb akarok megállni - mondta Rivhárd, aki attól sem szégyellte el magát, hogy egyszerre két rokkantnak foglalta el a helyét.

- Már rám szólt valaki ma, hogy miért állok ide, de kicsit sem izgat. Én is csak a saját dolgommal foglalkozom.

Valahol hallottam, egy mozgássérült mondta:...-Ha elfoglalod a parkolóhelyemet, akkor foglald el a helyemet a tolószékben is!

- Már rám szólt valaki ma, hogy miért állok ide, de kicsit sem izgat. Én is csak a saját dolgommal foglalkozom.

Attól, hogy vannak kulturálatlan emberek, nem akadok ki, mert egy heterogén társadalom velejárója. Ezt ugyanúgy el kell fogadnunk, mint a másságot.

Az ijesztőnek, magát a jelenséget tartom, amit a fiatalember szavai is alátámasztanak.

Anélkül, hogy általánosítanék, az arányok kezdenek ijesztő mértéket ölteni. Ez ellen pedig csak a törvény szigorával lehet fellépni.

Sokszor leginkább azt nem értem, miért nem lehet gyors, és határozott döntéseket hozni, olyan kérdésekben, amit a társadalom egésze el tud fogadni, és nem az egyén érdekeit védené egy jóval, szigorúbb fellépéssel.

Az a társadalom, amelyik nem képes megvédeni a polgárait (jelen esetben a mozgássérülteket) az másban sem képes.

Látszólag hétköznapi probléma, pedig azon messze túlmutató, mert egy társadalom kulturáltsági szintjét tükrözi.

Azt pedig végképpen nem engedhetjük, hogy egy közösségen belül, az egyes emberek határozhassák meg a cselekedeteik okán, hogy mik az elfogadható viselkedési formák.